22. NAP

Igazán nem szeretnék pánikot kelteni, de ha így mennek tovább a dolgok, akkor hamarosan már csak két mobilszolgáltatóval kell számolnia Magyarországnak.

 

 

 

Történt ugyanis, hogy pár napja a második olyan cég zárta be kapuit, ahol korábban már dolgoztam. Először a Várkert kaszinó adta fel a harcot, majd múlt héten a Cashline Értékpapír húzta le végleg a rolót. A sor tehát a Telenor Hungaryn van.

Megmondom őszintén, örülök a hírnek, mert a Cashline az utolsó két évben iskolapéldája volt az értékei elherdálásának, a szakmai stábja semmibevételének és a gentleman’s agreement féle szabályok tökéletes felrúgásának. Hosszasan sorolhatnám az okokat, hogy mik vezettek idáig, de egy barátomra való tekintettel ettől most eltekintek. A vezetésnek, meg minden egyes olyan személynek, akik ide juttatták a céget, csak azt tudom javasolni, hogy nyugodtan feküdjenek egy vonat alá.

Ennyit a szakmai előéletemről, mert kijelenthetem, a 21. nap elértem a mélypontot. Szó szerint vonszoltam magam a konditerem felé, és a közérzetem sem volt az igazi, sőt kifejezetten szar volt. Azt hiszem, a program felénél elmegyek egy terheléses EKG-vizsgálatra, és csináltatok egy teljes vérképet. Kíváncsi vagyok, hogy a vitaminok, az anabolikus szerek és a diéta hogyan hat a szervezetemre. Visszatért a tél, hideg van, emberek, kurva nagy. –9 fokokat olvastam le a gadgetekről, és egyre inkább aggódom a futás miatt.

Bemelegíteni próbáltam a hátnapra, szokás szerint evezőgépen, de egy első ránézésre második alkalmas látogató elfoglalta. Ilyenkor nem tudsz mit csinálni, menj át egy futópadra, és kész. Lehetetlen kivárni, mert bemérni sem tudod, mennyit fog a gépen bohóckodni, mert ha jól láttam, 1 km-es programot csinált, és még volt 700 méter. De olyan tempóban csinálta, hogy simán benne volt a 20 perc is. Futógép 9 perces hegyi futás program, azaz folyamatosan emelkedik az út. Régebben a legmagasabb két fokozaton meg kell lett fognom a kapaszkodót, és dőlt rólam a víz. Most meg azon kaptam magam, úgy járt le a program, hogy szinte végig az orromon vettem a levegőt. Akinek ez nem mond semmit, az próbálja ki.

[youtube-embed id="bBWkPRSE-W4"]

Hátizomedzéseknél a súlyok feljebb tételénél mindig legyünk nagyon óvatosak. A hátedzés fokozottan veszélyes, és kizárólag helyes technikával szabad végezni. Sérv, gerincoszlop, csigolyák bármilyen sérülése azon túl, hogy nagyon szar, végezhet az edzésterveiddel akár évekre is. Elképesztő veszélyes. Bénultak már le hátedzés közben, nagy súlyokkal emberkedve. Szóval csak óvatosan. Leedzettem a napot az eddig is használt súlyokkal, és arra jutottam, hogy jövő héten feljebb lépek egy szintet. A legintenzívebb hasedzés is ezen a napon van, és az új fogadalmam szerint erre most különösen figyelni fogok. A tegnapi edzés miatt nagyon erős izomláz van a hasamban. Megoszlanak a vélemények, hogy izomlázra rádolgozni érdemes-e, vagy pihentetni kell. Rádolgozni.

Hazaérve nézegettem a tükörben, mire, hogyan kéne dolgozni, és hogy megvan-e a szimmetria az izomcsoportok között. Kicsit elkeseredtem, mert nem voltam elégedett a látottakkal. Ezért is jó, ha fotózzuk magunkat, mert látjuk, nem dolgozunk hiába. Én például magamon nem látok akkora változást, mint amekkora a 0. és a 18. nap között van. Naná, hogy nem, mert mindennap látom magam. Ha valaki edzésre adta a fejét, és nem fotózná le magát hetente, mert miért tenné, annak a legjobb tükör a környezete. A mérleg nem mindig mérvadó. Külsőt akarunk elérni, nem súlyt, ezt azért nem árt nem elfelejteni.

22.nap

Reménykedtem, hogy legalább kicsit enyhül az idő, és 0 fok körüli hőmérséklet lesz, de aztán a jelentések és a reggel kinyitott ablak hamar visszarántott a földre. Kizárt, hogy este 6 előtt el tudjak kezdeni futni, és ha jól olvasom, este –9 fokra lehet számítani. De ha ez nem lett volna elég, pár vidéki nagyváros után Budapestre is szmogriadót rendeltek el. Úgyhogy én azt hiszem, minden körülmény adott volt egy 10 km-es futáshoz.

Az idő kitisztult, már ami a hangulatomat illeti, mert ezt a szmog által lefedett városról nemigen lehetett elmondani. Bár nem éreztem magam olyan erősnek mint legutóbb, de futás előtt felmérhetetlen, hogy mennyit fogsz bírni aznap. Az este a 7-es szám jegyében telt, 7-kor indultam el otthonról, és –7 fok volt kint. 10 km. Átolvastam azért még egyszer pár futással foglalkozó blogot, mert valami olyasmi rémlett, hogy –5 fokig érdemes futni. De nem, mert –5 fok felett, csak egy vastagabb kesztyűt javasolnak meg sapkát, és –15 fok az a határ, ami fölött már ők is futópadra mennek. Okééééééé.

Havercsaj kérdezte, hogy ilyen hidegben mégis miben futok. Tréningnadrág, két zokni, egy adidas techfit hosszú ujjú felső, ami speciális anyagból van, hőtartó, de egyben nedvességelvezető, egy tök sima rövid ujjú póló, kesztyű, sapka. Ennyi bőven elég, minden más felesleges, csak akadályoz. Legalábbis engem.

Hősök tere–Andrássy–Lánchíd–budai rakpart–Margit híd–körút–Oktogon–Hősök tere.

Azt hiszem, a tavaszi Vivicittá is hasonló helyszíneken halad, de a legjobb az egészben az volt, hogy már megérkeztem a Budai Vár lábához. Igaz, még nem futottam fel rá, de már legalább bemértem magamnak. A futásról kicsit bővebben.

Amióta bejött megint ez az eszelős hideg, azóta tartok ettől a naptól, fizikailag sem éreztem magam olyan jó erőben, de a közérzetem nagyon jó. Negyed 8 körül kezdhettem el, és azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, kurvára fáztam. 5 perc után még mindig éreztem a hideget, és az arcom egyre inkább kezdett lehűlni. Azt mondják a profi futók, hogy ha 10 perc ilyen hidegben futás után sem kezdjük el magunkat kellemesebben érezni, már ami a hőérzetet illeti, akkor vagy növeljük a tempót, vagy várjunk még 5 percet azonos tempót tartva, és ha utána is fázunk, hagyjuk abba, mert komoly meghűlés lesz a vége.

Az Operához érve már egyáltalán nem fáztam, és elkezdtem élvezni a futást. Nagyon sok volt még előttem, úgyhogy bármennyire is erősnek éreztem magam, tartottam egy tempót, de így is 5:30-as kilométereket mentem. Amikor elkezdtem a futóedzéseket, nem tudtam 6:40 alá menni. Iszonyat szopó felfutni a hidakra, de ahogy jössz le róla, ki tudod magad kicsit fújni. A budai rakparton, szemben a Parlamentnél jött egy kis holtpont, de nem vészes.

Egy jó tanács. Ha futni mész, vigyél magaddal jegyet vagy bérletet, főleg ilyen hidegben, ha bármi történne, fel tudj szállni valamire, ami hazavisz. (Ja, és az sem hátrány, ha van BKV a közelben.) Nálam az egyik ilyen menekülő pont a Batthyány tér volt. Lehet, pont ezért volt itt a holtpont, nem tudom, de nem is érdekes. Könnyen túllendültem rajta, és mentem tovább. Ekkor már 4,5 km-t tettem meg.

A Margit hídhoz érve háborús állapotok fogadtak, fel van túrva az egész környék. Gondoltam, átfutok a híd alatt, és úgy fel a hídra, csak hát nem volt se gyalogút, se semmi. Az egyetlen hely, ahol átfuthattam volna a híd alatt, az úttesten volt. Épp lámpát kaptak a kocsik, én meg elkezdtem befutni a híd alá, zéró közvilágítás. A kocsik hirtelen elindultak, és akkor esett le, hogy bazmeg, nincs hely, és lehet, észre sem vesznek. Hülye ekkora sprintet én már nagyon régen nem nyomtam le, úgy szaladtam ki a híd alól, mintha az életemért futottam volna. Nincs kizárva, hogy nem így volt. Olyan jelenet lehetett, mint a  Die Hard 3-ban amikor Willis menekül egy teherautóval az özönvíz elől a csatornában. Nagyon fasza volt, élveztem ám, mögöttem 5.5 km, és nyomok egy Bolt-féle sprintet, majd ezután fel a Margit hídra. Nagyon sima futás volt már innen a célig, a 10 km-t 1:02:40 alatt futottam le, de rengetegszer meg kellett állni a lámpák miatt + a Margit hídi közjáték.

Lefutottam a 10 km-t simán tehát. Hihetetlen erőben vagyok, úgy érzem magam, mint egy gép, amit csak terhelnek, de bírja lazán. Nem tudnám megmondani a határaimat, vagy hogy hol van az a pont futásban, amit már nem bírnék, de most így azt mondom, 15 km simán bennem van. Ha ilyen hidegben lementek futni, akkor edzés után egyből vegyetek le minden ruhát, és forró zuhany, amíg át nem melegedtek.

Úgyhogy elhatároztam, áprilisban indulok a Vivicittán. 12 km, és be akarok jutni a legjobb 500 közé. Soha nem indultam futóversenyen, azaz itt az ideje elkezdeni. És ne feledjétek, a lehetetlen nem létezik.

[youtube-embed id="TEpO8AUqHm0"]