A NEGYEDIK HÉT ÖSSZEGZÉSE

Eltértem az eredeti edzéstervtől ezen a héten, gondoltam, feszegetem kicsit a határaimat. Lovasi András szavaival élve ez a hét egy igazi öncélú, alternatív faszverés lett.

29,220 km futás 3 óra 1 perc 36 mp alatt, 4 kondis edzés, kiemelve a 2 legnehezebb napot. A szervezetem ezt a terhelést már nem bírta el, és ha volt nála kulcs, azt leadta. Vitaminok ide, táplálékkiegészítők, egészséges kaják oda, a szervezetem legyengült, elkaptam az influenzát, és most nagyon úgy néz ki, hogy lebetegedni látszom. Lázam még nincs, de hőemelkedésem igen, gyengének érzem magam, fáj a torkom és be van dugulva az orrom, azaz „most mondanám, de nem bírom, megtehetném, mégsem szidom”. Aki tudja, honnan van ez a szöveg, azt leedzem ingyen, nem vicc. Feltéve, hogy csaj.

Fogalmam sincs, ilyenkor mi a teendő. Beszélek Tomival, és utána kell olvasnom, ilyenkor egy edzésterv közepén mi a teendő. Nem vágom. Továbbá azt sem, hogy ha jobban leszek, mi az a terhelés, amit adhatok magamnak, mert ugyan fizikálisan nagyon erős vagyok, de egy influenza azért csodákat tud művelni a szervezettel negatív értelemben. Tegyük fel, nem jövök rendbe olyan hamar, és akár 1 hétre is fel kell függesztenem a 66 napot. Akkor ez most teljes értékű edzés marad? Ezek után mennyit fognak érni a hétösszegzéses képek és az izomzatom változása? Hova tegyek ezután egy 5,7 vagy egy 10 km-es futást? Hol tartanék akkor, ha nem betegszem le, és egyébként is betegség alatt mit kezdjek a diétával? Most akkor tényleg elmehetek a büdös picsába? Ezek a kérdések vannak bennem, amire legkésőbb holnapig megkapom a válaszokat. Így születnek a bejegyzések témái. Az élet írja, én meg csak felteszem a blogra. Teendők, ha lebetegszel…

Addig is menjünk vissza a negyedik héthez, mert tanulságos volt. Remélem, mindenki tanul majd a hibámból, és nem kezd el menőzni az edzésterheléssel úgy, mint én, mert az egész eddigi munkáját teheti tönkre. Mekkora vicc ez már, jön egy járvány, és egyből elkapom. Komolyan szánalmas. 86,15 kg tehát, amivel átléptem a 10 kilós fogyási határt. Ennyit terveztem lefogyni, innentől kezdve megkezdődik az a szakasz, amit úgy hívnak, a második stádium. Lekapartuk a felesleget, ami meg megmaradt, az még jól jön energiatartalékként, és elkezdhetek külsőre edzeni. Innentől kezdve már csakis a tükörnek fogok edzeni, tehát izmot formálni. Elveszik a jelentősége annak, hogy hány kg vagyok, mert már nem ez számít, hanem a minőségi izomzat és testfelépítés kialakítása. Nem mérlegre edzünk, hanem külsőre, ezt még leírom párszor, nyugi.

 Kicsit megvizsgáltam a képemet, kiemelve pirossal azt, amivel nem vagyok elégedett. A hasam kritikus szinteken szánalmas, ezzel majd kezdenem kéne valamit, és még mindig van „úszógumi”, pedig a delta alak már kezd kirajzolódni. Ennyit az analízisről meg a tervezésről, mert nem tudom, mikor tudok újra edzeni, és ha tudok is, mikor leszek újra olyan állapotban, amikor érdemben is tudok fejlődni. Az utolsó láztalan nap után 3-4 nappal lehet újra elkezdeni, de akkor is csak óvatosan. Úgy számolom, ez minimum 4-6 nap kiesés lesz. Azért sem érdemes elsietni a visszatérést (az egészségi kockázatokat leszámítva), mert ha visszaesel, akkor tényleg vége. 2-3 hetes kiesést nem bír el a program.

Fontos. A diétát minden körülmények között tartani!!! Még ilyenkor is. Nincs megcsúszás, nincs most lehet enni. Talán még jól is jön ez az egész, ilyenkor lehet faszán szálkásodni. Egy biztos: a következő buszon rajta leszek én is, csak hang legyen és féééény…

  [youtube-embed-wide id="-SFuWVNWEGo"]