Rajongó - A 9 szint

1.szint - A Szabad Ember

Az első szinten működő 7-es az a személy, akinek a legtöbb ember szerint könnyű az élete. Nem azért, mert valóban kevesebb nehézséggel találkozik, hanem mert különleges képessége van arra, hogy a lehetőségeket észrevegye ott is, ahol mások csak korlátokat látnak. A legtöbb ember a szabadságot úgy képzeli el, hogy nincsenek korlátok. A 7-es első szintjén azonban megszületik egy mélyebb felismerés. A szabadság nem azt jelenti, hogy minden lehetőséget meg kell élni, vagy hogy minden ajtón be kell lépni és azt sem, hogy az ember bárhonnan bármikor elmenekülhet. A szabadság azt jelenti, hogy tudatosan választ.

A 7-es az első szinten már képes valóban elköteleződni. Nem azért, mert elveszítette a kíváncsiságát, hanem mert már nem fél attól, hogy valami másról lemarad. Ha épít valamit, nem az első nehézségnél keres új irányt, ha egy projekt évekig tart, képes rajta végigmenni. Nem azért, mert megváltozott a természete, hanem mert megszűnt az a belső nyugtalanság, amely korábban állandó mozgásra késztette.

A környezete gyakran inspirálónak látja. Nem a hangossága miatt, nem a karizmája miatt, hanem mert jelen van benne valami könnyedség. Nem kapaszkodik görcsösen az eredményekbe, mégis sok eredményt ér el. Nem hajszolja az örömöt, mégis több örömöt él át, mint azok, akik folyamatosan keresik. Nem akarja irányítani az életet, mégis meglepően jól navigál benne. Mindez abból fakad, hogy a 7-es számára az első szinten végre tiszta formában jelenik meg ami nem más, mint annak a felismerése hogy az élet alapvetően több lehetőséget tartogat, mint amennyit egy adott pillanatban látni lehet.

2.szint: Az inspiráló életművész

A kettes szintű Hetes különös képessége, hogy reményt ad anélkül, hogy erőlködne. Nem prédikál optimizmusról, egyszerűen csak úgy él, hogy abból az sugárzik az élet több annál, mint amit első pillantásra látunk. Amikor mások elakadnak, ő gyakran meglátja a lehetőséget. Amikor mások a veszteségeket számolják, ő már azt kutatja, hogy mi épülhet fel azok helyén. Ez nem tudatos stratégia, hanem a személyisége természetes iránya.

Az ilyen ember gyakran rendkívül kreatív. Nem feltétlenül művész, bár lehet az is, hanem olyan valaki, aki szinte minden helyzetben új összefüggéseket talál. Egy egyszerű beszélgetésből ötlet születik, egy probléma mögött lehetőséget lát, egy véletlen találkozásból pedig akár egy teljesen új életszakasz kezdete rajzolódik ki a fejében. Környezetének néha az az érzése támad, mintha több életet élne egyszerre, mert érdeklődése olyan széles, energiája pedig olyan természetesen áramlik. A vele való kapcsolatban az emberek gyakran azt érzik, hogy mellettük is többé válnak. Nem azért, mert a Hetes meg akarja változtatni őket, hanem mert emlékezteti őket arra, hogy ők maguk is nagyobbak annál, mint aminek éppen hiszik magukat. Ez a fajta inspiráló jelenlét az egyik legnagyszerűbb megnyilvánulása ennek a típusnak.

Ugyanakkor a személyiség már lassan elkezd közeledni a hétköznapibb emberi működés felé. Bár még mindig rendkívül szabad és kiegyensúlyozott, a következő szinten megjelenik egy finom változás. Az élet élvezete egy kicsit hangsúlyosabbá válik, mint az élet szemlélése. A harmadik szinten a Hetes még mindig sugárzóan egészséges marad, de az inspiráló bölcsből fokozatosan lelkes életélvezővé válik.

3.szint - Az élet szerelmese

A harmadik szinten a Hetesből áradó energia már szinte azonnal érezhetővé válik mindenki számára. Ha a második szinten még elsősorban inspirált, itt már lelkesít is. Olyan emberré válik, aki valóban szereti az életet, és ezt nem elméletként, nem filozófiai meggyőződésként, hanem mindennapi tapasztalatként éli meg. Kíváncsi a világra, kíváncsi az emberekre, kíváncsi a történetekre, és még hosszú évek után is képes ugyanazzal a gyermeki érdeklődéssel fordulni egy új ötlet, egy új hely vagy akár egy új beszélgetés felé.

Vele lenni gyakran olyan érzés, mintha az ember egy tágasabb világba lépne be. Nem azért, mert különleges dolgokat mond, hanem mert mindenben meglát valami érdekeset. Ez az a szint, ahol a Hetes egyik legvonzóbb tulajdonsága teljes egészében jelenik meg, ez pedig az öröm képessége. Képes lelkesedni, képes hálát érezni, képes örülni annak, amit mások természetesnek vesznek.

Ugyanakkor ezen a szinten már megjelenik valami abból a mozgásból is, amely később egyre meghatározóbb lesz. A Hetes már nem csupán élvezi az életet, hanem aktívan keresi is az élményeket. Még nem menekül semmi elől, még nem hajszolja görcsösen az újdonságot, de egyre erősebben érzi azt, hogy a világ túl nagy és túl érdekes ahhoz, hogy egyetlen ösvényen haladjon végig. Sok minden érdekli egyszerre, sok terv van a fejében, sok lehetőség villan fel előtte, és néha már most is nehéz eldöntenie, melyik irányba induljon.

A negyedik szinten ez a változás már igencsak láthatóvá válik. Az élet szeretete lassan átadja helyét az élmények intenzívebb keresésének. A Hetes továbbra is optimista, kreatív és energikus marad, de egyre nehezebben mond le lehetőségekről, egyre kevésbé szeret korlátok között maradni, és megjelenik benne az a jellegzetes belső késztetés, hogy mindig legyen valami új a láthatáron. És itt már el is hagyjuk az egészséges működési tartományt.

4.szint - A lehetőségek vadásza

Az első nem egészséges szinten a 7-esen már egyértelműen felismerhetővé válik az a dinamika, amely ezt a típust annyira különlegessé és egyben annyira nyughatatlanná teszi. Ebben az időszakban az élet szinte kimeríthetetlen kalandnak tűnik számára. Tele van tervekkel, ötletekkel, elképzelésekkel, és gyakran több jövőbeni forgatókönyvet hordoz magában egyszerre, mint amennyit egyetlen ember valaha meg tudna valósítani. Új projektek, új helyek, új kapcsolatok, új tanulnivalók, új célok jelennek meg egymás után, és mindegyik egyformán izgalmasnak látszik.

Kívülről ez rendkívül vonzó lehet, van azonban ennek az állapotnak egy kevésbé látható oldala is.

Miközben kifelé a szabadság megtestesítőjének tűnik, belül egyre nehezebbé válik számára az elköteleződés. Nem azért, mert ne lenne képes rá, hanem mert minden választás egyben lemondás is. Ha egy utat választ, ezer másikról kell lemondania. Ha egy terv mellett dönt, száz másik lehetőség marad kihasználatlanul és bár ezt ritkán mondja ki, valahol mélyen egyre érzékenyebbé válik erre a veszteségélményre.

Ebben a szakaszban az élet még mindig elsősorban örömforrás számára, de már megjelenik az a belső késztetés, hogy az örömöt fenn kell tartani. Hogy mindig történjen valami érdekes. Hogy legyen mit várni. Hogy legyen következő cél, következő utazás, következő ötlet, következő izgalom. És bár mindez kívülről hatalmas életenergiának látszik, valójában itt jelenik meg először az a jellegzetes hetes félelem, hogy a megállás talán valami kellemetlennel való találkozást hozna magával. Nem feltétlenül fájdalommal, nem feltétlenül szomorúsággal, inkább valamiféle ürességgel. Ez még nagyon halványan van jelen, de már formálni kezdi a személyiséget.

A következő, ötödik szinten ez a folyamat jelentősen felerősödik. A lehetőségek szeretetéből fokozatosan a lehetőségek felhalmozása lesz. Itt még ő választja a lehetőségeket; a következő szinten lassan a lehetőségek kezdik választani őt.

5.szint A szabadság rabja

Az ötödik szint az a pont, ahol a Hetes még mindig kifejezetten életvidámnak, energikusnak és sikeresnek tűnhet a külvilág szemében, ugyanakkor a belső működésében már egyértelműen megjelenik az a nyomás, amely korábban csak halványan volt jelen. Amit a negyedik szinten még kíváncsiság hajtott, azt itt egyre inkább a lehetőségek elvesztésétől való félelem mozgatja.

Egy program után rögtön a következő jön, egy tervet három újabb vált fel, egy érdeklődési körből öt másik születik. A naptára tele van, a gondolatai tele vannak, a jövője tele van. Kívülről nézve gyakran irigylésre méltó életnek tűnik mindez, mert rengeteg élmény, kapcsolat, ötlet és lehetőség veszi körül. A furcsaság azonban az, hogy miközben egyre több mindent szerez meg, egyre ritkábban érzi azt, hogy valóban megérkezett valahová.

Sokszor nem a nyaralás a legizgalmasabb számára, hanem a nyaralás tervezése. Nem a cél elérése, hanem a cél felé vezető lehetőségek, az élete emiatt egyre inkább hasonlít egy folyamatos kereséshez.

Mindig van valami a láthatáron, amitől azt reméli, hogy még teljesebbnek, még szabadabbnak, még boldogabbnak fogja érezni magát. És bár rövid időre valóban megérkezik ez az érzés, hamar el is tűnik, helyét pedig újabb vágy veszi át. Kívülről még mindig mosolyog, tervez, szervez, lelkesít, viccelődik és új lehetőségeket talál. Belül azonban egyre ritkábban érzi azt a nyugodt elégedettséget, amely a magasabb szinteken természetesen jelen volt. A lelkesedés mögött lassan megjelenik a nyugtalanság.

A hatodik szinten ez a nyugtalanság már nem marad rejtve. A személyiség elkezd elszakadni attól, ami van, és egyre inkább abba kapaszkodik, aminek lennie kellene. Az élet kalandja lassan az elégedetlenség elleni küzdelemmé változik.

6.szint - A kielégíthetetlen kereső

Az utolsó szint az egészségtelen állapot előtt, ahol valami lényeges fordulat történik a Hetes belső világában. Kívülről még mindig ugyanaz az energikus, ötletekkel teli, optimista ember látszik, akit sokan évek óta ismernek, de a felszín alatt a mozgás természete megváltozik. Már nem egyszerűen azért keresi az új élményeket, mert érdeklik, és nem is csak azért, mert szereti az életet. Egyre inkább azért keresi őket, mert nem tud nyugodtan ott maradni, ahol éppen van.

A korábbi szinteken a lehetőségek vonzották. Most a jelen kezd taszítani.

Nem feltétlenül azért, mert rossz lenne. Ez a legkülönösebb része ennek az állapotnak. Sokszor minden rendben van. A munkája megfelelő, a kapcsolatai működnek, az élete kívülről akár kifejezetten sikeresnek is tűnhet. Mégis megjelenik benne egy állandó érzés, hogy valami hiányzik. Valami még nem az igazi. Valami jobb talán ott van a következő sarok mögött. És így a figyelme egyre ritkábban pihen meg azon, amit már birtokol.

Az élete lassan olyan lesz, mint egy végtelenül görgethető lista, amelynek soha nincs vége. Amikor az egyik lehetőség végére ér, rögtön megjelenik három újabb. Egy pillanatra megkönnyebbül, aztán újra ugyanazt az éhséget érzi. Ha valaki kívülről figyeli, gyakran azt mondja rá, hogy nyugtalan természet. Maga a Hetes azonban ezt ritkán éli meg problémaként. Sokkal inkább úgy érzi, hogy egyszerűen csak kíváncsi, ambiciózus vagy kalandvágyó. A nehézség éppen ezért alattomos mert a belső hajszát nem feltétlenül ismeri fel hajszának.

Ha csalódik, hamar talál magyarázatot arra, hogy miért nem is volt fontos, ha veszteség éri, rövid időn belül már arról beszél, milyen új lehetőségeket nyitott meg számára. A környezet számára ez sokszor lenyűgöző rugalmasságnak tűnik, de a hozzá közel állók idővel észrevehetik, hogy bizonyos érzések mintha soha nem maradnának elég sokáig a felszínen. A szomorúság túl gyorsan tűnik el. A csalódás túl gyorsan válik új tervvé. A gyász túl gyorsan alakul át következő projektté.

Mintha a Hetes nem engedné meg magának, hogy teljesen átélje azt, ami fáj, pedig ezek az érzések nem tűnnek el, csak egyre mélyebbre kerülnek. A személyiség ebben a szakaszban kezd igazán szétszórttá válni. Rengeteg minden érdekli, de egyre kevesebb dologban mélyül el. Rengeteg tervet indít, de egyre nehezebben fejez be dolgokat. Nem azért, mert ne lenne tehetséges vagy intelligens, hanem mert a figyelme állandóan a következő lehetőség felé húz. A jelen pillanat lassan elveszíti az erejét, a jövő viszont egyre nagyobb varázslatot kap.

A hetedik szinten ez a folyamat tovább mélyül. A jelen elől való finom eltávolodásból már aktív menekülés lesz. A Hetes egyre inkább a fantáziák, a grandiózus tervek és a korlátlan lehetőségek világába húzódik vissza, mert ott még minden nyitott, minden lehetséges és semmivel sem kell szembenézni.

7.szint - A korlátok elleni lázadó

A hetedik, első egészségtelen szinten a 7-es már nem egyszerűen új élményeket keres, hanem egyre inkább menekül minden elől, ami korlátozhatná. Az életet továbbra is lehetőségek végtelen tárházának látja, de ezek a lehetőségek már nem inspirációként jelennek meg előtte, hanem menekülési útvonalakként. Bárhová néz, mindig talál egy új irányt, egy új tervet, egy új álmot, amelynek segítségével maga mögött hagyhatja azt, ami éppen kényelmetlenné vált. Itt válik igazán nehézzé számára a hétköznapi valóság. A kötelességek túl szűknek, a szabályok túl merevnek, a hosszú távú elköteleződések fullasztónak, a korlátok pedig szinte elviselhetetlennek érződnek. Nem azért, mert a Hetes tudatosan felelőtlen szeretne lenni, hanem mert minden olyan helyzet, amely megállásra, türelemre vagy kellemetlen érzések elviselésére kényszerítené, egyre erősebb belső ellenállást vált ki belőle.

Ilyenkor gyakran különös kettősség jelenik meg benne.

Egyrészt rengeteget beszél a jövőről. Tele van ötletekkel, tervekkel, víziókkal. Képes olyan lelkesedéssel mesélni a következő vállalkozásáról, utazásáról, projektjéről vagy életfordulatáról, hogy mások is elhiszik, most valóban valami rendkívüli fog történni, másrészt azonban egyre nehezebbé válik számára az, hogy ezekből a tervekből tartós valóságot építsen.

Mert amint egy álom megvalósulni kezd, megjelennek vele együtt a korlátok, a kompromisszumok, a felelősségek és a hétköznapi részletek, a hetes pedig ilyenkor gyakran már a következő álom felé fordul. A Hetes egyre több időt tölt fejben, jövőbeli forgatókönyvek között vándorolva. Elképzeli, milyen lesz majd, ha elköltözik, ha új vállalkozást indít, ha új kapcsolatba kerül, ha új életet kezd, ha végre megtalálja azt a bizonyos lehetőséget, amely mindent megold. És ezek a fantáziák gyakran annyira élénkek, hogy egy időre valóban megkönnyebbülést hoznak, csakhogy a valóság előbb-utóbb mindig visszatér, és amikor visszatér, rendszerint szürkébbnek, szűkebbnek és csalódást keltőbbnek tűnik annál a világnál, amelyet a képzeletében épített. Ezért a Hetes még több fantáziába menekül, még több tervet gyárt, még több lehetőséget keres. A hozzá közel állók ilyenkor gyakran kezdenek elfáradni. Eleinte lelkesedtek a kreativitásáért, az energiájáért és a nagy álmaiért, most azonban egyre többször tapasztalják, hogy a szavak és a megvalósulás között növekvő távolság van. A Hetes sokat ígérhet, sokat tervezhet, sok mindenbe belekezdhet, de egyre kevésbé tud hosszabb ideig egyetlen irány mellett kitartani.

A nyolcadik szinten ez a folyamat tovább gyorsul. A Hetes egyre impulzívabbá, szélsőségesebbé és kontrollálatlanabbá válik, miközben kétségbeesetten próbálja fenntartani azt az intenzitást, amely korábban örömöt adott neki. Amit most még nagy álmok és túlzott optimizmus formájában látunk, az ott már vakmerő meneküléssé válik a valóság korlátai elől.

8.szint - A féktelen menekülő

A nyolcadik szinten a Hetes személyiségtípus működésében már szinte teljesen eltűnik az a könnyed életöröm, amely egykor valóban az élet szeretetéből fakadt, és bár kívülről még mindig energikusnak, lelkesnek, sőt sokszor kifejezetten karizmatikusnak látszhat, a belső világában egyre inkább a menekülés válik a fő mozgatóerővé. Menekülés elsősorban a csend elől, ugyanis a csendben olyan érzések várják, amelyekkel hosszú ideje nem találkozott igazán, és amelyeknek a létezését is csak ritkán hajlandó elismerni önmaga előtt.

A 8.szinten működő Hetes már nem a lehetőségek felé fut, hanem valami elől. A különbség kívülről alig észrevehető, belül azonban óriási. Korábban azért nyitott ki egy ajtót, mert kíváncsi volt, mi van mögötte, most azért nyit ki újabb és újabb ajtókat, mert már nem tud túl sokáig egyetlen helyiségben maradni.

Máshol jobb, a jövő állandóan fényesebbnek tűnik a jelennél. Mindig van egy következő terv, amely majd megold mindent, egy következő kapcsolat, amely végre tökéletes lesz, egy következő vállalkozás, amely végre kielégítő lesz egy következő élethelyzet, ahol végre minden összeáll. A probléma csak az, hogy amikor ezek a lehetőségek valósággá válnak, ugyanaz történik velük, mint minden korábbival. Rövid időre eufóriát hoznak, majd elveszítik különlegességüket. Nem úgy mint a felsőbb szinteken, annál sokkal tragikusabban mert az élet ilyenkor lassan a túlzások irányába sodródik. Nem feltétlenül látványos vagy drámai módon, hanem inkább fokozatosan. Több programra van szükség, több ingerre, több tervre, több impulzusra, több mozgásra. Ami korábban elegendő volt, most kevésnek tűnik. Ami korábban izgalmas volt, most hétköznapivá válik. Az öröm küszöbe egyre magasabbra kerül, miközben a belső elégedettség konkrétan megszűnik.

A legtragikusabb része ennek a szintnek talán az, hogy miközben egész élete a szabadság kereséséről szól, belül egyre kevésbé szabad. Az a személyiség, amely valaha az élet örömét kereste, most lassan a saját belső üressége elől menekül.

A következő, kilencedik szinten ez a folyamat eléri a végső állomását. A menekülés véget fog érni.

9.szint: A Menekülés Vége

Miközben kívülről még mindig előfordulhatnak a régi Hetes vonások maradványai a nagy tervek, a túlzó optimizmus, a hirtelen fellángoló lelkesedések, ezek már inkább széteső villanások, mint valódi életenergia. Olyan ez, mint amikor egy hatalmas tűzijáték utolsó rakétái még időnként fellobbannak az égen, de a fény mögött már csak füst és sötétség marad.

Ebben az állapotban a valóság szinte elviselhetetlenül szűknek tűnik a patológiás hetesek számára. A fantáziák, a grandiózus elképzelések és a valós lehetőségek közötti különbség elmosódnak és olyan terveket kezd el szőni, amelyeknek nincs valódi alapjuk. Olyan jövőképeket építhet, amelyekben minden probléma egyetlen nagy fordulattal megoldódik. Amit ma mond, holnap már felülírhatja egy új elképzelés. Amit ma megígér, holnap elveszítheti a jelentőségét számára. Nem feltétlenül rosszindulatból vagy tudatos megtévesztésből történik ez, hanem azért, mert a személyiség elveszíti azt a belső középpontot, amely korábban valamennyire összetartotta az életét. A mélyben eközben ott van az, ami elől egész életében menekült. A fájdalom. A hiány. A veszteség. A magány. De nem ezek a patológiás 7-es legnagyobb tragédiája, hanem hogy egész életében a boldogságot üldözte, és végül maga a hajszolás vált a szenvedése forrásává.

A Hetes személyiségtípus legsötétebb állapotában a korábban éltető szabadságvágy fokozatosan telhetetlenséggé torzul. Az ember már nem egyszerűen több örömöt, több lehetőséget vagy több élményt szeretne az életében, hanem szinte képtelenné válik elfogadni bármilyen korlátot, amely útjába állhatna vágyainak. Amit kíván, azt azonnal akarja, és egyre kevésbé érzi szükségét annak, hogy a következményeket, mások érdekeit vagy a hosszú távú hatásokat figyelembe vegye.

Ebben az állapotban gyakran megjelenik az impulzív önigazolás. A Hetes nem egyszerűen megtesz valamit, hanem szinte automatikusan talál hozzá olyan magyarázatot is, amely igazolja a döntését. Ha valamire vágyik, akkor annak megszerzése önmagában elegendő indoknak tűnik. A belső logika egyszerűvé válik: ha akarom, akkor jogom van hozzá. A vágy lassan összekeveredik a jogosultság érzésével, és a személyiség egyre kevésbé tolerálja azokat a helyzeteket, amelyekben nemet kellene mondania önmagának.

A legsötétebb pontokon az emberek is fokozatosan eszközökké válnak. Nem feltétlenül tudatos kihasználásról van szó, hanem arról, hogy a kapcsolatok értéke egyre inkább attól függ, milyen élményt, lehetőséget, figyelmet, támogatást vagy izgalmat nyújtanak. A másik ember önálló valósága háttérbe szorul a Hetes aktuális vágyai mögött. A kapcsolat már nem találkozás két ember között, hanem egy újabb útvonal lehet valami kívánatos cél felé. Éppen ezért fontos megérteni, hogy a patologikus Hetes alapvető tragédiája nem a rosszindulat. A legtöbb esetben nem azért okoz sérülést másoknak, mert élvezi azt vagy mert kifejezetten ártani akar. Sokkal inkább azért, mert a saját sóvárgása, nyugtalansága és kielégíthetetlen vágyakozása annyira uralja a tudatát, hogy fokozatosan elveszíti a kapcsolatot más emberek szükségleteivel. Nem a kegyetlenség válik uralkodóvá benne, hanem a telhetetlenség.

A hétköznapi életben és szélsőséges esetekben ez számos formában megjelenhet. Krónikus felelőtlenségben, amikor az ember újra és újra elkerüli döntései következményeit. Pénzügyi kockázatvállalásban vagy visszaélésekben, amikor a gyors nyereség fontosabbá válik a biztonságnál. Szerencsejáték függőségben, függőségek különböző formáiban, kockázatos vállalkozásokban, amelyek során mások erőforrásait is veszélybe sodorhatja. Megjelenhet kapcsolati hűtlenségben, ahol az újdonság vonzereje felülírja a lojalitást, vagy olyan döntésekben, ahol az azonnali élvezet fontosabbnak tűnik minden jövőbeli következménynél. A legkülönösebb azonban az, hogy a Hetes még ekkor is képes lehet olyan történetet alkotni önmaga számára, amelyben minden döntés érthetőnek, logikusnak vagy akár szükségesnek látszik.

A folyamatnak minden esetben a megállás vet véget. Amikor a menekülés véget ér, a patológiás 7-es megáll mert mindig eljön egy pont, amikor meg kell állnia, ekkor azonban utoléri minden, ami elől menekült. És amikor ennyi feltorlódott érzés egyszerre érkezik, akkor az azonnal összeroppantja a 7-es még megmaradt személyiségét .

Az út végén a patológiás állapotba került hetes vagy abba hal bele hogy testileg és pszichésen a végtelenségig menekül, vagy abba hogy megáll, és akkor az vet véget a működésének ami utoléri. Egyik esetben sincs visszaút.