Mi a quercetin és miért érdekes?
A quercetin egy természetes flavonoid vegyület (a flavonolok csoportjából), amely számos gyümölcsben, zöldségben és gyógynövényben megtalálható. Neve a tölgyfa latin nevéből (Quercus) ered, utalva arra, hogy először tölgyfakéregből vonták ki. Az emberi étrendben évszázadok óta jelen van, tipikus bevitele azonban viszonylag alacsony. A quercetin iránt azért nőtt meg a tudományos érdeklődés, mert széles körű biológiai hatásokat mutat alacsony toxicitás mellett. Kiterjedt kutatások igazolják antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antivirális, antikarcinogén és immunmoduláns tulajdonságait.
Sőt, az utóbbi években kiderült, hogy öregedésgátló (antiaging) hatásokkal is bír: képes lehet eltávolítani az öregedő (szeneszcens) sejteket, növelni a sejtek ellenállását az oxidatív stresszel szemben, aktiválni a hosszú élettartammal összefüggő sirtuin enzimeket, támogatni az idegsejtek növekedési faktorainak termelődését, s bizonyos modellorganizmusokban még az élettartamot is meghosszabbította (például élesztőben, fonálférgekben és egyes vízi élőlényekben).
Quercetin biológiai hatásmechanizmusai
Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatás
A quercetin erős antioxidáns: elektronleadó képessége révén az egyik legerősebb étrendi szabadgyökfogó molekula. Semlegesíti a káros szabad gyököket, csökkenti az oxidatív stresszt és védi a sejteket a károsodástól. Ennek köszönhetően mérsékli az öregedéssel járó sejtkárosodást és gyulladási folyamatokat. Gyulladáscsökkentő aktivitása részben abból fakad, hogy gátolja a gyulladásos citokinek és kulcsenzimek (pl. COX-2, TNF-α) túltermelődését. E mechanizmus révén a quercetin potenciálisan enyhítheti a krónikus gyulladásos állapotokat és az ún. inflammaging-et (az öregedéssel járó alacsony szintű gyulladást) is. Számos krónikus betegség – pl. érelmeszesedés, diabétesz, neurodegeneratív kórképek – hátterében ott áll a tartós oxidatív stressz és gyulladás; a quercetin ezen faktorok mérséklésével sejtszinten védő hatást nyújthat.
Szenolitikus aktivitás (öregedő sejtek eltávolítása)
Az öregedő (szeneszcens) sejtek felhalmozódása az öregedés egyik biológiai mozgatórugója, amely károsítja a szöveteket és krónikus gyulladást generál. Szenolitikumoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek szelektíven képesek elpusztítani ezeket a diszfunkcionális sejteket. A quercetin az egyik legintenzívebben vizsgált természetes szenolitikum, különösen gyakran az dasatinib nevű daganatellenes szerrel kombinálva alkalmazzák a kutatásokban. Érdekesség, hogy a quercetin hatása szelektív: nem vált ki általános sejthalált, hanem főleg a szeneszcens és rákos sejtekben indukál apoptózist. Dasatinibbal együtt adva szinergista módon hatnak, mert a két hatóanyag az apoptózis eltérő útvonalait célozza – így együtt erősebb szenolitikus hatást érnek el . Patkány- és egérmodellekben a quercetin (különösen kombinációk részeként) csökkentette a szeneszcens sejtek markereit a szövetekben, például azáltal, hogy gátolta a sejtek öregedésével összefüggő gének (p16^INK4a^, p21) és a gyulladásos SASP faktorok túlzott kifejeződését . Egy friss humán pilotvizsgálatban pedig a quercetin – az életkorral összefüggő érrendszeri károsodás egyik okát – a szeneszcens sejtek felhalmozódását célozva javította idősödő szívbetegek érműködését.
Autofágia serkentése és sejtvédelem
A quercetin a sejten belüli autofágia (a „sejtes újrahasznosítás”) folyamatát is befolyásolja. Bizonyos körülmények között az autofágia fokozásával segíti a sérült komponensek lebontását és az energiatermelő folyamatok optimalizálását, ami sejtvédő hatású lehet. Kísérletes diabéteszes modellben kimutatták, hogy a quercetin gátolja a PI3K/Akt/mTOR jelátviteli útvonalat, ami az autofágia felszabadulásához vezetett – ennek eredményeként csökkent a máj, lép és vese károsodása. Magyarán, a quercetin elősegítette a sejtek „nagytakarítását”, így védte meg a szerveket a cukorbetegség okozta stressztől. Ráadásul tumorellenes hatásmechanizmusai között is leírták az autofágia modulálását: egyes ráksejtekben a túlélésüket segítő kóros autofágia folyamatokat gátolja, más esetekben viszont épp a programozott sejthalált erősíti az autofágia serkentésén át .
Sejtvédő hatásai közé sorolják továbbá a mitokondriumokra (a sejtek „erőműveire”) gyakorolt jótékony befolyást is. A quercetin semlegesíti a mitokondriumok működése során keletkező szabad gyököket, védi a mitokondriális membránokat, és kutatások szerint hozzájárulhat a mitokondriumok biogeneziséhez (új mitokondriumok képződéséhez) is . Ezen felül neuroprotektív tulajdonságú: átjut a vér-agy gáton, csökkenti az agyban a gyulladást és oxidatív stresszt, valamint növeli az olyan idegi növekedési faktorok szintjét, mint a BDNF és NGF . Egy egérkísérletben a quercetin javította az idős állatok tanulási és memóriafunkcióit, csökkentette a hippocampusban a szabadgyök-szintet, és megemelte az agyi eredetű neurotróf faktorok (BDNF, NGF) koncentrációját, ami jelzi az idegsejtek védelmét és regenerációját.
